teraszcafe

A Föld története olyan, mint egy könyv, amelynek kitépték az első fejezetét.

4,4 milliárd évvel ezelőtt, az Archaikum időszakának korai szakaszában, a Föld jelentősen különbözött a mai formájától. Ez az időszak a földtörténet kezdeti periódusa volt, és jelentős változások, aktív geológiai folyamatok zajlottak a bolygón. Vulkanikus tevékenység és meteoritbehatolások formálták a felszínt.

Fontosabb földtörténeti folyamatok

Óceánok kialakulása: Az óceánok kialakulása folyamatban volt. A vízgőz elkezdett lehűlni és lecsapódni, ami hozzájárult az óceánok vízkészletének kialakulásához.

Atmoszféra: Az atmoszféra főleg vízből, metánból, ammóniából és szén-dioxidból állt. Nem alakult még ki a jelenlegi oxigénben gazdag légkör.

Vulkanikus tevékenység: A Föld felszínén gyakoriak voltak a vulkáni kitörések és a lávafolyások. Ez a vulkanizmus hozzájárult a Föld felszínének formálódásához és az első kontinentális képződmények kialakulásához.

Élet kezdete: Bár nincsenek közvetlen bizonyítékok, számos kutató feltételezi, hogy az élet kezdetleges formája már akár ebben az időszakban ki is alakulhatott. Mások inkább későbbre teszik az egyszerűbb mikroorganizmusok megjelenését

Ugyanakkor tisztában kel lennünk azzal, hogy a 4,4 milliárd évvel ezelőtti időszakot nehéz pontosan rekonstruálni, mivel a geológiai nyomok és a korai élet maradványai idővel gyakran elvesznek vagy megsemmisülnek. A tudósok azonban több kutatást végeznek az ősi kőzetekben található nyomok és maradványok alapján, hogy megértsék a Föld korai történetét és az élet kialakulását.

Lehet, hogy inkább sivár és unalmas volt Földünk?

Egy ilyen kutatás szerint valószínűleg inkább sivár, lapos és néhány kis sziget kivételével szinte teljesen víz alatt volt a Föld 4,4 milliárd évvel ezelőtt, ezt állapították meg apró ásványszemcsék elemzéséből ausztrál kutatók.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatócsoportjának vezetője, Antony Burnham elmondta, olyan cirkon ásványszemcséket vizsgáltak, amelyek a nyugat-ausztráliai Jack Hills hegylánc homokkövében őrződtek meg, és amelyek a Földön valaha talált legrégebbi töredékek – olvasható a PhysOrg tudományos honlapon.

“A Föld története olyan, mint egy könyv, amelynek kitépték az első fejezetét. Nincsenek a nagyon korai periódusból megmaradt kőzetek, de ezt a nyomokban megtalálható cirkont használhattuk arra, hogy felépítsük a világ profilját abból az időszakból” – mondta Burnham.

“Kutatásunk alapján arra következtetünk, hogy a Föld első legalább 700 millió évében nem voltak hegyek és kontinentális összeütközések. A bolygó sokkal csendesebb és unalmasabb hely volt” – mondta a szakértő. Hozzátette: a leletek erős hasonlóságot mutatnak az olyan típusú kőzetekből származó cirkonnal, amelyek a következő 1,5 milliárd évben dominánsak voltak, ez pedig arra utalhat, hogy a Földnek hosszú időre volt szüksége ahhoz, hogy a ma ismert bolygóvá fejlődjön.

Burnham szerint a cirkonszemcsék erodálása a legrégibb sziklákból olyan volt, “mint amikor bőrsejtekre bukkannak egy bűntény helyszínén”.

Az élet első ismert formái nagy valószínűséggel később, mintegy 3,8 milliárd évvel később alakultak ki. Burnham szerint a cirkon inkább régebbi, izzó kőzetekből alakult ki, nem pedig üledékből. “Az üledékolvadás a fő kontinentális lemezek összeütközésére jellemző, például a Himalája esetében, így valószínűleg ilyen események nem következtek be a Föld történetének ezen korai szakaszában” – fejtette ki a kutató.

A témában végzett újabb kutatásokról a Nature Geoscience és National Geographic című szaklapokban olvashatunk tartalmas cikkeket.

Posztunk illusztrációi fantáziaképek. Készültek a Bing AI + DAAL-E mesterséges intelligenciák segítségével. A szövegszerkesztés napelemes töltővel működő felújított használt laptopon történt.